5.Fejezet
Én is-elhangzott a szó a szájából,és azonnal megállt körülöttem a világ,csak ő volt és én...
Másnap reggel boldogan,keltem fel Penny mellett,úgy gondoltam vele alszok.Este nem történt semmi Cody és köztem,megbeszéltük h még várunk egy kicsit,és majd alakul valahogy.
Lementem a konyhába,hogy megetessem Penny-t,találtam is neki kutya eledelt. Miután láttam,hogy már nem éhes,elvittem sétáltatni a parkba.Leültem egy padra,és beraktam a fül hallgatót a fülembe,majd el inditottam az egyik kedvenc számom.Elég lassú de ettől a számtól mindig lenyugszom, kitisztul minden a fejemből,és nyugodtan tudok gondolkodni a dolgaimon pl: most rajtam és Cody-n.Hát nemtom még pontosan mit érzek,de asszem tetszik nekem,nagyon aranyos,főleg mikor mosolyog,és a széles válla,meg az izmos teste,jaj úr isten én nem vagyok komplett,inkább hazamegyek.
Felkeltem a a padról majd amikor megfordultam valaki meg érintette a vállam,majd át ölelt.
-Szia Hannah.
-Omg Detty.-öleltem át én is.
-Hogy kerültél ide?
-Hát legjobb barát nők vagyunk,és már vagy ezer éve nem hallottam rólad,elmentem hozzátok is,csak Sara mondta,hogy kaptál egy kiskutyát,és elvitted a parkba,utána már nem volt nehéz téged megtalálni,és mi van veled?hogy vagy?
-Köszi jól,bár így,hogy látlak még jobban.
-Nincs kedved lemenni valahova inni valamit?
-De,épp most nyílt egy hely a sarkon,nem megyünk oda?
-De én is hallottam róla,azt mondják nagyon jó ott a nutellás palacsinta.
Először hazavittük Penny-t,majd elmentünk a Lunába.Mikor bementünk egy barátságos,és modern,teli képekkel éttermet láttunk.
-Tessék,mit parancsoltok.-kérdezte egy fiatal fiú.
-Két nuttelás-kekszes palacsintát kérünk.
-Rendben egy 15 perc és kész
-Oké
-Elvitelre,vagy itt fogyasztjátok?
-Tessék,mit parancsoltok.-kérdezte egy fiatal fiú.
-Két nuttelás-kekszes palacsintát kérünk.
-Rendben egy 15 perc és kész
-Oké
-Elvitelre,vagy itt fogyasztjátok?
Leültünk,majd vártuk,hogy elkészüljön a palacsintánk.Miközben elkészült,megbeszéltük mi történt velünk az elmúlt időkben,amíg nem láttuk egymást,elmondtam,hogy találkoztam Cody Simpsonnal,és hogy tőle kaptam Penny-t is,őt pedig felvették egy tánc egyetemre,ahova majd szeptembertől járni fog.
Hazafelé sétáltam s már este volt 10 óra körül lehetett,de persze olyan volt mintha nappal lenne,hisz ez New York,itt az emberek sosem alszanak,ezért is szeretem,nem is tudom hogy lehet pl egy kis házban élni a semmi közepén,egy faluban, ne történjen semmi,vagy ne sétáljon el melletted egy híresség nap mint nap,én nem bírnám azt,én itt nőttem fel,és szerintem itt is fogok maradni,mert IMÁDOM,de persze sokat fogok majd utazgatni a világban,mert szeretnék pl eljutni Párizsba,Londonba,a Kínai nagy falhoz,meg még végtelen sok helyre,és majd elmesélni a gyerekeimnek,hogy mennyi helyre eltudtam jutni.
Hazafelé sétáltam s már este volt 10 óra körül lehetett,de persze olyan volt mintha nappal lenne,hisz ez New York,itt az emberek sosem alszanak,ezért is szeretem,nem is tudom hogy lehet pl egy kis házban élni a semmi közepén,egy faluban, ne történjen semmi,vagy ne sétáljon el melletted egy híresség nap mint nap,én nem bírnám azt,én itt nőttem fel,és szerintem itt is fogok maradni,mert IMÁDOM,de persze sokat fogok majd utazgatni a világban,mert szeretnék pl eljutni Párizsba,Londonba,a Kínai nagy falhoz,meg még végtelen sok helyre,és majd elmesélni a gyerekeimnek,hogy mennyi helyre eltudtam jutni.
Hát ennek a napnak is vége...










